huszonnégyes

Nyeövizsuá!
Először is, egy kötelező darab:
http://napirajz.hu/archives/2005/05/
Eszetlen ronggyáröhögés, végbélrobbanásig.

Mostanában sajnosság nem történik semmi felkavaró (hejj, de bulvárlapos tetszik lenni) élem mindennapi életemet, sajna nem keveredek indijánadzsónszos kalandokba, ejj. Talán annyi említésre méltó van, hogy asszonypajtásomét elköltöztek, és kb a fél lakást a hátamot cipeltem át. "Jófejek" voltak a költöztetők, 2 szempontból is: előszöris nem voltak hajlandóak dobozokat cipelni. Hallatlan pimaszság. Ők csak a bútorokat viszik el. Édi, ugye? Másodszor, elvállalták a dolgot 40 rugóér, majd később közölték, hogy ez mégsem annyi lesz (persze addigra a kamionjuk 2/3-a meg lett pakolva, a visszaút innen bajos lett volna), úh. ők most még kérnek kérges markukba bele, de merészen, 20 rongyot. Csak úgy. Édesek, komolyan.
Az új lakásról meg szót se. Az egész egy cigánymunka (nem én mondtam így, egyik egri rokon használta ezt a jelzőt, találón), repednek a falak, rosszak az ajtók, a festés tré, a gipszkarton ferde (hű, de még mennyire), egyszóval egy nagy vendégoldal szar az egész, egy komolyabb hátbavágás többet ér nála. De nincs mit tenni, új lakónak át kell adni a régi kéglit, úh. spurizni kellett. Aztán jövőhéten beszédet tartok egyik órámon, vicces lesz. Nem tanulunk retorikát, nem készített fel senki ilyesmire, ezek után nemhogy nekem kell beszédet mondjak, meg is kell írjam és be kell seggeljem. Minimum 7-8 percet kell papolni, de gőzöm sincs, hogy miről. Fasza lesz.
Viszont pénteken volt egy jó órám, ahol tartottam egy faca kis "warmer"-t (ez egy bevezető gyakorlat angol órákon, a "jég megtörésére" szokják használni) és mindenkinek nagyon tetszett.
Aztán meg túl vagyok 3 Merle-köteten, most éppen Szolzsenyicint bújom (nem úgy, hülye!). Érdekes a két író stílusbeli különbsége, de ezt most nem részletezem, mert csak. Eleget pötyögtem, elzárom a csapot és megyek beretválkozni, szúr már a 3 hetes szakáll.

Öejjuff!