harminchármas - A Tróger-almanach; Egyedik bejegyzés

Nos az úgy volt, hogy ha megláttunk egy sehonnai bitang embert, amint részegen/ízléstelenül felöltözve/támolyogva/egyéb érdekes módon haladt az utcán, egyből szóltunk egymásnak Gabesz haverommal, sms formájában, minél érzékletesebben leírva az adott egyént. Íme egypár gyöngyszem: (nem gondolom, hogy kommentelni kéne a leírtakat...)

Énke:

1) Nyugatinál következő kinézetű forma: félrecsapott, mocskosfehér "bézbólsapi", igénytelen farmermellény, buggyos, szakadt gatya, redvás strandpapucs, amiból kilógott a tag lába előre és hátra is, és kegyetlenül csoszogott. Arckifejezés: a ránézés évekkel veti vissza a feljődést.

2) A tepsifogó kesztyűvel motorozó tagról Dani kartárs már felvilágosított, hogy az nem is az, hanem valami hótgagyi kézvédő, lehet visszakeresni a kommentek között.

3) Grószmutteréktől gyüttem eccer hazafelé, és a 147-es busz megállójával szemben van egy kricsmi, ahol mindig a környék krémje gyűlik össze, egy kis kultúráltan pallérozott, magyar-prosztós diskurára. Egy alkalommal azonban a hangulat felfokozottságának okán kegyetlen gajdolás szűrődött ki eme nemes intézmény falai közül, a már megszokott mindennapos és érthetetlen gagyogás helyett. Sokáig álltam ott, és ha a szám egyik taktusánál nem hallom Pataki Ati zengő orgánumát kiszűrödni a falak közül (valszeg túl magas akkordokat csiszolt ki érctorkából), soha nem jövök rá a karaokezó prolik macskazenéjéből, hogy éppen Eddát énekelnek, teli torokból. Hát a bagzó kandúr párosodás közben, benzinnel lelocsolva, meggyújtva, kilapítva és egy igen szálkás botra feltekerve és rádörzsölve sem tudna olyan rettenetesen disszonáns hangon kornyikálni, mint ezek a díszpintyek. Sírtam.

4) Világnagy csövi: Blahán, a megállóban zsibvásárt rögtönző tróger, nem találjátok ki mit árult: használt tornacsukákat, egy ócska, viseletes kufferből. Képzelhetitek a keresletet. Tolongtak.

5) Trógerek istencsászára: asszonypajtással utaztunk a villanyóson (ah, those were the times... sigh...), és a Kolosy téri megállóban látok egy tagot, aki Fedél nélkült árult és egy CSÓKA ült a vállán! Bizony! Én sem hittem előszörre, hogy én most tényleg jól látok, így hát még párszázszor megnéztem, és tényleg így volt. Pusztaburgerrr!

6) Az örök klasszikus, a magában beszélő luvnya: lila-fehér csíkos, mocskos egyberuhás, iszákos trógerkurva hangosan ecseteli a Blahán a rendőrségi afférját és persze senki nem figyel rá. Én nemtom, de ezeket a Napba katapultálnám, statáriálisan.

7) Nagy, nyári meleg, termékeny időszak: 96-os busz, ájuldozó utasok, a sofőr meg beszól a hangosba, hogy "Aki nem bírja tovább, annak tudok adni hideg vizet, van itt nálam a fülkében." Mondom magamban, hogy milyen irgalmas egy szamaritánus ez, ejha. Erre a másik széksorból egy eddig észrevétlen tróger elkajabálja magát, kegyetlenül borízű hangon: "Inkább hideg sört adnál, bazeg!." Aúú!

8) Azért ne hagyjuk ki a szendvedő kisebbséget se: 2 derék ózonlyukkárosult állampolgártársunk a Flórián téren, a parkban lévő padba beakasztották egy lopott közlekedési tábla póznáját, és ott aprították fel, de a világon a legtermészetesebb arckifejezéssel. Hát persze, köztulajdon, jó az értelmezés! Magyar valóság.

9) Egyszer, egy gödi nyaralás után visszatértem derék fővárosunkba, a trógerek eme kifogyhatatlan tárházába, és persze a visszaérkezés utáni első pillanatokban sem okozott csalódást ez a remek város, kapásból ráduplázott: egyikőjükon egy vadítórózsaszín frottír-fürdőköntös volt, kis fehér virágokkal telepettyezve, persze utcai ruhára rávéve, fején katonaposztó sapi, arca merő húsmassza. Másik embertárs meg becsukott szemmel támolygott, valószerűtlenül kanyargós útvonalat követve. Csodálkoztam, hogy nem esik a villamos alá, dehát a jóisten a mocsárrészégeket védi a legjobban.

10) 1-es villanyós: ülök, velem szemben egy nemevilági méretű hassal rendelkező tróger ült, pólóján a következő, kötelezően banális és semmitmondó felirat: "Best moment - let the good times roll". Az öklére meg a következő volt rátetoválva: ÜSS. Eredeti, céltudatos, lényegretörő.

11) Trógerfejedelem: Hungária-Thököly kereszteződés, villanyósmegálló. Atomrészeg, stoppolja a villamost, közben hangosan káromkodik, a botjával ütlegeli a plexi reklámtáblát, majd miután felszenvedte magát a villamosra, elkezdett kötekedni az utasokkal. Súlyos példány volt...

12) Ma jövök haza 73-assal: leül mellém egy fószer, elővesz egy befőttesüveget, kinyitja, majd óriásit belekortyol. Mikor leolvastam a címkét, és megéreztem a szagot, elhűltem. Csemegeuborka.

Most így hirtelen ennyi, majd írom még Gabeszét is, de mostmár elegem van.

Uff!