tizennégyes

Hát asszem nem sok 23 éves ember ül le szombat reggel egy 2. osztályos matekkönyvet kitölteni, színezgetni, rajzolgatni. Még mindig nem tudom eldönteni, hogy élveztem-e a dolgot, vagy unatkoztam. Furcsa volt, mer eszembe jutottak a saját másodikos matekkönyves feladataim, meghogy mennyire utáltam a gyöngyfüzéres "becsüld meg, hogy mennyi van rajta" feladatokat. Sose ment, mindig lecsaltam, előre megszámolva majd mást beírva a négyzetekbe. Legalább tizenakárhány alatt színesek lettek a könyvek, ha a feladatokhoz nem is nagyon nyúltak hozzá. Viszont töredelmesen be kell valljam, hogy volt olyan feladat, ami kifogott rajtam és vagy nem tudtam megoldani, vagy csak a 16. elolvasásra értettem meg, hogy mi a fenét is kellene csináljak... Most vagy én vagyok gyengeelméjű, vagy a kölkök hiperintelligensek. Öcsém biztos az előbbire szavazna, de ki a fenét érdekel annak a gyökérnek a véleménye?? :P

Domo arigato Mr. Roboto!